A "delfin" köznapi elnevezés a Delphinidae és Platanistidae családokba tartozó egyes cetfélékre utal.

Így további példák a köznapi elnevezésekre a disznódelfin, a delfin és a delfin. Előnye, hogy a faj jól fejlődik a vízi környezetben, édesvízben és sós vízben egyaránt él.

A delfin az odontocéta cetfélék családjába tartozó faj (fogas állatok). Az egyik legintelligensebb és legközösségesebb vízi állatnak tartják. A delfin az artiodaktiluszokkal (50 millió évvel ezelőtt létezett, a vízilóhoz hasonló fajok) rokon emlős. Ez a fajta mindig csoportosan jár, és általában nem válik el rokonaitól. Minden csoportbandelfin akár 1000 azonos fajú egyedből is állhat.

Így úgy gondoljuk, hogy 37 delfinfaj létezik, amelyeknek olyan jellemzői vannak, amelyekről a tartalom során beszélni fogunk:

Osztályozás

• Tudományos név: Delphinus delphis, Grampus griseus, Tursiops truncatus és Stenella attenuata.
• Család: Delphinidae és Delphinidae Gray
• Osztályozás: Gerincesek / Emlősök
• Tenyésztés: Viviparous
• Táplálkozás: húsevő
• Élőhely: Víz
• Rend: Artiodactyla
• Nemzetség: Delphinus
• Hosszú élettartam: 25-30 év
• Méret: 1,5 - 2,7 m
• Súly: 100 - 1500 kg

Delfinfajok

A faj Delphinus delphis a közönséges delfint képviseli, amelynek fő jellemzője a társas viselkedés. Több száz és több ezer egyedet lehet látni együtt úszni, mivel nagy csoportokban élnek. Akár 60 km/órás sebességgel úsznak, így gyorsnak számítanak, és nagyon jók lennének az akrobatikában. A várható maximális élettartam 35 év, de a fekete-tengeri populációbanátlagosan 22 évig él.

Másodszor, találkozzon a Risso delfinnel ( Grampus griseus Ez lenne az ötödik legnagyobb valaha látott delfinfaj, mivel a kifejlett példányok teljes hossza elérheti a 3 m-t. Ritka példányokat láttak már 4 m hosszú és 500 kg tömegű példányokat is.

A test hátsó része az elülső részhez képest kevésbé robosztus lenne, és az állatnak nincs csőre. A mellúszó hosszú és sarló alakú, a hátúszó pedig felálló, magas és szögletes. A faj hátúszója a delfinfélék között a második legnagyobb, csak az orkáké haladja meg.

Az állkapocsnak 2-7 pár nagy, ívelt foga van, míg a felső állkapocsnak nincsenek funkcionális fogai, csak néhány apró foga. A felső állkapocs még inkább elnyújtott, különösen az állkapocshoz képest.

A delfinek színét tekintve az egyedek koruknak megfelelően különböző árnyalatúak lehetnek. Születésükkor a delfinek szürkésbarna színűek, és a fejlődésük során egyre sötétebbek lesznek. A felnőtt egyedek megfigyelésekor fehér hegeket is láthatunk a testükön.

Egyéb fajok

Harmadik fajként találkozzon a palackorrú delfinnel, a palackorrú delfinnel vagy a fonó delfinnel ( Tursiops truncatus Elterjedése miatt ez lenne a legismertebb faj világszerte. Általánosságban elmondható, hogy az egyedek minden tengerben megtalálhatók, a part menti és óceáni vizekben élnek, kivéve csak a sarki tengereket.

A faj a Flipper című televíziós sorozatban is szerepelt, és egyes példányai karizmájuk és intelligenciájuk miatt gyakoriak az akváriumi bemutatókban. Hogy érzékeltessük, 1920-ban fogságban tartott bemutatók és tudományos vizsgálatok céljából vettek belőle példányokat. Ennek eredményeként a vidámparkokban a leggyakoribb faj.

Másrészt érdemes beszélni az atlanti pettyes delfinről ( Stenella attenuata ), amely az egész bolygó trópusi és mérsékelt égövi óceánjaiban él. 1846-ban írták le, de a faj az 1980-as években már majdnem veszélyeztetettnek számított.

Abban az időben több millió egyed pusztult el, amikor tonhalhálóba kerültek, és a faj veszélyeztetetté vált. Nem sokkal a faj megőrzésére szolgáló módszerek kifejlesztése után a Csendes-óceánban élő példányokat sikerült megmenteni, mert sikerült szaporodniuk. Ennek eredményeként ez a legelterjedtebb delfinfaj a bolygón.

A delfinek teljes hossza 2 m, és felnőtt korukban elérik a 114 kg-ot. Hosszú csőrük és karcsú testük alapján lehet őket felismerni. Születésükkor pedig az egyedeknek nincsenek foltjaik, de idősebb korukban megjelennek.

Delfinek jellemzői

Az összes fajnál megfigyelhető tulajdonságokról szólva a következőket kell megértenünk: A delfin kiváló úszó, mert akár öt méter magasra is képes ugrani a víz fölé. Átlagos sebessége 40 km/óra, és az egyedek nagy mélységben is merülnek.

A várható élettartamuk 20 és 35 év között változik, és a nőstény minden alkalommal csak egy utódot hoz világra. Csoportokban élő, társaságkedvelő állatok. echolokáció .

Ez egy olyan akusztikus rendszer, amely lehetővé teszi az állat számára, hogy információkat vegyen fel más élőlényekről és a környezetből is. Ez a 150 kilohertzes tartományt elérő, nagyfrekvenciás vagy ultrahangos hangok kibocsátásának köszönhetően lehetséges. A hangokat kattogással vagy kattogással bocsátják ki, és egy olajjal töltött fiola vezérelné, amely a homlokon ül.

Ezért a hanghullámok előre irányuló sugárban terjednek, ami miatt akár ötször gyorsabban terjednek, mint a levegőben. Így miután a hang a zsákmányt vagy tárgyat érte, visszhanggá válik, majd visszaverődik, és a delfin nagy zsírszöveti szerve felfogja.

Az is lehetséges, hogy az állat a visszhangot az alsó állkapocs vagy akár az állkapocs valamelyik szövetén keresztül veszi fel. A visszhang ezután a közép- vagy belső fülbe, majd az agyba jut. Ily módon az agy egy nagy területe felelős az echolokációval szerzett hanginformációk feldolgozásáért és értelmezéséért.

További információ a fajról

A tengerek e vízi állata két és öt méter közötti hosszúságú lehet, és a feje tetején található a fúvólyuk (lyuk, amely lehetővé teszi a vízbe való be- és kilégzést). Általában ez a faj 70 és 110 kilogramm közötti súlyú, bőre pedig szürkés színű.

A delfinek echolokációt használnak (egyes állatoknak az a képessége, hogy hangok segítségével ismerik és azonosítják környezetüket). A farokúszónak köszönhetően ezek a fajok hihetetlen sebességgel tudnak úszni, ennek a vízi állatnak minden állkapcsában mintegy 20-50 darab foga van.

Tudományos vizsgálatok szerint kimutatták, hogy minden delfinnek megvan a maga kommunikációs módja, így tudnak egymással kommunikálni. Ez az állat szelíd, érzelmes és szeretetteljes, képesek kifejezni az érzéseiket.

Delfinek szaporodása

A delfinek párosodását kevés információ magyarázza, csak annyit tudunk, hogy nem szaporodnak minden évben. A nőstények esetében az ivarérettség 2 és 7 éves kor között következik be, és 3 és 12 éves koruk között válnak aktívvá. A vemhesség tehát 12 hónapig tart, a borjú pedig 10 kg tömeg mellett 70 vagy 100 cm hosszúsággal születik.

Érdekesség, hogy a kölykök 4 éves korukig szopnak, és a hímek nem nyújtanak semmiféle gondoskodást. Ennek következtében a faj egyes nőstényei a dajka szerepét töltik be.

A delfinek természetüknél fogva szexuális élőlények, a hím delfin addig udvarol a nősténynek, amíg az le nem ül, és nem párosodnak. Ezek a fajok biszexuálisak, tehát lehetnek azonos nemű és ellenkező nemű fajokkal is.

A delfinek abban különböznek a többi fajtól, hogy nagyon gyengédek egymással, ami lehetővé teszi a nőstény számára a választást. Amikor a párzás megtörténik és a megtermékenyítés befejeződik, a nőstények gondoskodnak az ovulációról, évente 3-5 alkalommal végzik el azt.

Az élőhely fontos szerepet játszik a szaporodásban, mert attól függően, hogy ezek a vízi állatok mennyire érzik jól vagy jól magukat az élőhelyükön, még jobban szaporodhatnak. A delfinbébit 12 hónap után kidobják, csak egyetlen kölyökük lehet; amely kétéves korában éri el az ivarérettséget.

Mit eszik a delfin: A táplálékai

Mivel a delfinek vadászok, elsősorban halakat esznek. A kedvenc fajok közül érdemes megemlíteni a tőkehalat, a heringet, a makrélát és a sügért. Egyes egyedek tintahalat, polipot és rákféléket is fogyasztanak.

Vadászstratégiaként nagy csoportokat alkotnak és rajokat kergetnek. Ezért gyakori, hogy testsúlyuk akár 1/3-át is megeszik, hogy szükségleteiket kielégítsék. Ez a szám azonban a helyszínen rendelkezésre álló táplálék mennyiségétől függően változhat.

Az étrend is függ a delfinfajok típusától, sokan közülük halat, például makrélát esznek, de tintahalat és más fejlábúakat (polip, tintahal vagy puhatestűek) is fogyasztanak.

Egy delfin naponta 10 és 25 kg közötti mennyiségű halat is megehet. A vadászathoz a pásztorkodásnak nevezett módszert alkalmazzák (csoportos vadászat, amikor több egyed veszi körül a zsákmányt).

A fajjal kapcsolatos érdekességek

A delfinekkel kapcsolatos legfőbb kíváncsiság a delfinekkel kapcsolatos hírszerzés A kutatások alapvetően lehetővé tették a tudósok számára, hogy a fajokat különböző feladatok elvégzésére képezzék ki.

Emellett ez az az állat, amely a biológiai alaptevékenységekhez, például a szaporodáshoz és a táplálkozáshoz kapcsolódóan a legkülönfélébb viselkedési formákkal rendelkezik, és nagyon játékos.

Egy másik példa a kíváncsiságra, amely a ragadozók A faj szenved a cápatámadásoktól, például a fehércsápú cápák és az orkák támadásaitól, valamint a kereskedelmi célú vadászattól, ezért a delfinek vadászatának fő módszere a halakkal való csalogatás lenne.

Például a halászok bedobják a hálót, és csapdába ejtik a halakat, hogy a delfinek csoportja jöjjön és táplálkozzon. Nem sokkal később a halászok kihúzzák a hálót, és sikerül elfogniuk mind az iskolát, mind a delfineket.

A delfin élőhelye és tartózkodási helye

A delfinek elterjedése a fajtól függ. Például, a delfinek D. delphisvive a Csendes- és az Atlanti-óceán mérsékelt égövi vizeiben él, valamint a Földközi-tengerben és a Karib-tengerben is előfordul.

Ellenkező esetben a faj G. griseaux mérsékelt és meleg vizekben él, mivel aligha tartózkodik olyan helyeken, ahol a hőmérséklet 10 °C-nál alacsonyabb. Emiatt az egyedek a kontinentális lejtőövezetekben és a 400 és 1000 m közötti mélységű vizekben is előfordulnak.

Már a T. truncatus hazánkban él, különösen Rio Grande do Sul és Santa Catarina partjainál. A delfin a parttól távolabbi vizekben is megtalálható, egészen északkeletre.

Végül, a fajok S. attenuata Szubtrópusi és trópusi vizekben, például az Indiai-, a Csendes- és az Atlanti-óceánban él.

A delfinek a világ összes óceánjában élnek, kivéve a sarki óceánokat. A delfinfajtól függően a folyókban is élhetnek.

Ez a vízi állat kondicionáltan találja meg az élőhelyét, mivel a területeknek biztonságosnak kell lenniük, és a táplálkozáshoz szükséges fajmennyiségnek is meg kell lennie. Mivel társas és karizmatikus, lehetővé teszi, hogy 10-15 azonos fajú egyeddel együtt éljenek, és vigyázzanak egymásra.

Melyek a delfinek ragadozói?

A delfinek természetes ragadozói közé tartozik a bikacápa és a tigriscápa. Második ragadozóként megtaláljuk az orkákat is. Az együtt maradás azonban nagy előnyt jelent számukra, mivel megvédi őket attól, hogy akár maguk a cápák is megtámadják őket.

De ennek a fajnak a legnagyobb ragadozója nem más, mint az ember, mert különböző tevékenységek miatt, legyen szó halászatról vagy környezetszennyezésről, elpusztítja ezt a fajt.

Veszélyeztetett delfinfaj?

Az emberi tevékenység az óceánban, például az árukat egyik helyről a másikra szállító hajók mozgása szennyezte a vizet, ami hatással van a különböző vízi fajokra és károsítja azokat, és a hulladékok, például a műanyag és a szemét szintén hozzájárultak ehhez a problémához.

Másrészt a tudományos célú delfinhalászatot elsősorban olyan kísérletek és tanulmányok elvégzésére használják, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy megértsük, miért olyan intelligensek ezek az állatok.

Hasonlóképpen, a hadsereg azért halássza őket, hogy tanulmányozza kommunikációs rendszerüket, hogy nagyobb és kifinomultabb szonárokkal rendelkező tengeralattjárókat készíthessenek. Végül, de nem utolsósorban, kereskedelmi céllal is halászják őket, mivel húsukat számos országban nagyra értékelik. E tevékenységek mindegyike ahhoz vezetett, hogy ezeket a fajokat a kihalás veszélye fenyegeti.

Tetszett az információ? Hagyja meg kommentjét alább, fontos nekünk!

A delfinre vonatkozó információk a Wikipédián

Lásd még: Aranyhal: mindent tudni erről a fajról

Látogasson el virtuális üzletünkbe és nézze meg az akciókat!