A dajkacápa, tudományos nevén Ginglymostoma cirratum, a Scyliorhinidae családba tartozik, amelynek több mint 100 ismert faja van. A legtöbb fajt a kutyahal köznapi nevén ismerjük.

Az állat békés, de agresszívvá válhat, ha véletlenül rálépnek vagy megzavarják. E fajnak ehető húsa is van, de a fő értéke a bőre, amelyből egy nagyon ellenálló bőrfajta készül.

A dajkacápa (Ginglymostoma cirratum ) a Ginglymostomatidae családba tartozó, a tengerfenéken élő, akár 4 m hosszúságú, orektolobiform elasmobranch faj, amely az Egyesült Államokban egészen New York partjaitól északra található tengerekben él.

Napközben a tengerfenéken pihen, éjszaka pedig táplálkozik. Hosszúkás alakjuk és hátul elhelyezkedő, nagyon apró uszonyaik vannak. Kisebb szájuk van, és úgy táplálkoznak, hogy a zsákmányt beszívják, majd két állkapcsuk között összezúzzák. Ezek a fajok 3-4 méteresek.

A dajkacápa hihetetlenül érdekes és nagyon fontos a kényes tengeri ökoszisztéma szempontjából. Ma megismerkedünk a jellemzőivel, amelyek segítenek megérteni különös viselkedését és szokásait.

A dajkacápa (Ginglymostoma cirratum) nyugodt életmódot folytat. Bár nem gyors vagy agresszív cápa, mégis bőséges teret kell hagyni neki: a dajkacápák közelében óvatlanul viselkedő emberek súlyos sérüléseket kockáztatnak. Íme néhány információ, amit minden óceánbarátnak tudnia kell a dajkacápáról.

Olvasson tehát tovább, és tudjon meg további részleteket, beleértve a táplálkozást, a szaporodást, az érdekességeket és az elterjedést.

Osztályozás:

• Tudományos név - Ginglymostoma cirratum;
• Család - Ginglymostomatidae.

A homoki cápa jellemzői

A homokpapírcápa a köznapi nevén dajkacápa vagy lambaru is, amellett, hogy az Orectolobiformes rendbe tartozik. A fő köznapi név tehát az állat azon szokására utal, hogy a talajhoz közel úszik, mintha homokpapír lenne.

A hal fogai kicsik, de erősek, ráadásul hegyesek. A kopoltyúredők a mellúszó eredete előtt vannak, és az állatnak hosszú ormánya van. Az uszonyok csúcsa lekerekített, a második hátúszó pedig kisebb, mint az első.

Az oldalfalak és a hátfelület krémsárga színű, valamint a testen néhány barna és vörös folt található. Egyébként a hasi felület világos tónusú, ahogyan az egyedek teljes hossza elérheti a 4 métert, súlya pedig a 200 kg-ot. Végül a halak 25 évig élnek.

Ezeknek a cápáknak a színe sötét, többnyire egyszínű, de némelyiknek pöttyös. Ez egy potrohos állat, megjelenése ellenére nagyon ártalmatlan. Bizonyos alkalmakkor, ha úgy érzi, hogy egy állat vagy egy ember provokálja, megtámadhatja.

Harapáskor az állkapcsukat használják, szorosan összezárják, és ahhoz, hogy újra kinyissák, nagyon nagy erőt kell kifejteniük, ami szinte lehetetlenné teszi a harapást. A dajkacápából nehéz bármit is kiszedni, miután elkapták.

Van egy közös vonásuk más cápafajokkal: a kopoltyúnyílásaik szabadon vannak, és nincs úszóhólyagjuk. Ezt úgy kompenzálják, hogy a májuk nagy felhajtóerővel rendelkezik, amely hatalmas méretű és nagyon gazdag olajban.

Finn cápa

Állva is tudnak lélegezni

Bizonyos cápák számára az óceánfenéken való fekvés lehetetlen. Az olyan fajok, mint a fehércsápú cápa és a bálnacápa, úgy lélegeznek, hogy utazás közben végtelenül úsznak. Nyitott szájukba és kopoltyúikon keresztül folyamatosan áramlik a víz, amely útközben oxigént biztosít. Ha a halak túl hosszú időre megállnak, ez az áramlás leáll, és elpusztulnak.

Más fajok azonban tökéletesen képesek az óceán fenekén ülve lélegezni, köztük a dajkacápa is. Azáltal, hogy szájizmait aktívan használja a víz beszívására (ez az úgynevezett szájpumpálás), úszás nélkül is képes oxigént juttatni kopoltyúihoz.

A dajkacápa tud kúszni az óceán fenekén...

A dajkacápa általában sekély part menti vizekben található. A halak éjszakai ragadozók, amelyek általában az óceán felszínétől számított 20 méteren belül vadásznak (bár a felnőtt egyedek néha nappal mélyebb vízben is pihennek).

Életüket korallzátonyok és part menti platformok körül töltik, a vadászat nagy részét az óceánfenéken végzik, ahol ezek a lassú mozgású húsevő cápák a homokban vagy a homok közelében keresik a zsákmányt. Úszás helyett néha melluszonyukat használják a fenéken való "járásra".

Az arcukon 2 csáp van, ezeket hívják Barbellsnek.

Ezek a csápok húsos szervek, amelyek ízlelőbimbókat tartalmaznak, és amelyeket a homokban húznak végig a zsákmány után kutatva.

Az állat napközben csoportosan szeret élni.

Napközben a macskacápa inaktív, órákon át csak ül a tengerfenéken, és kopoltyúin keresztül vizet pumpál. A dajkacápák köztudottan közösségben tanyáznak, két és 40 egyedből álló csoportokba verődve, egymás hegyén-hátán.

Risso cápa mérete és súlya

Minden cápa hatalmasnak tűnik, ha nem számítunk rá, még a legszerényebb méretű dajkacápa is. Bár egyesek azt állítják, hogy láttak már akár 4,3 méter hosszú dajkacápát is, a fajt ténylegesen megmért tengerbiológusok ennél konzervatívabb hosszúságokat említenek.

A hímek súlya valamivel nagyobb, 200-267 font (90-120 kg), a nőstényeké pedig 167-233 font (75-105 kg).

A homoki cápa típusai

A homoki cápának két típusa van, a kis és a nagy cápa. A kis egyedek kétszer kisebbek hosszban és súlyban, és vörös foltokkal rendelkeznek.

Egyébként a nagytestű halak szürke, félhold alakú foltokkal rendelkeznek, így bár más fajhoz tartozónak tűnhetnek, az egyedek lehetnek kicsik vagy nagyok.

Homoki cápa tenyésztés

Először is tudnia kell, hogy a faj ovoviviviparos és adelphofág. Más szóval a kicsinyek az anya testében maradó tojásban fejlődnek, és nem sokkal a kelés után méhkannibalizmushoz folyamodhatnak, hogy táplálkozzanak.

Így a nőstény vemhességenként két ivadékot hoz világra, és születéskor csak egy homoki cápa van jelen, körülbelül 1 m-es magasságban. 8-10 hónapig tart a vemhesség, és a halak 15 és 20 éves koruk között érik el az ivarérettséget.

A szaporodás megegyezik a többi cápafajjal. A párzás és a megtermékenyítés belsőleg történik. Ovovivivarosok, ami azt jelenti, hogy a nőstények gondoskodnak az ikrák belső tartásáról, az embriók pedig az anyától kapott tápanyagokkal táplálkoznak.

Ahhoz, hogy a párzás megtörténhessen, nyugodt vizekben kell történnie. Minden egyes alkalommal, amikor a nőstény szül, 20-40 kölyke lehet. Abban a pillanatban, amikor a kölykök elválnak az anyától, függetlennek kell lenniük.

Az első napokban vad kannibalizmus figyelhető meg az éhség és a vérszomj kielégítésére.

A dajkacápa ovovivivaros faj. Ez azt jelenti, hogy a fejlődő embrió az anya petefészkében van. Az embriónak saját sárgatestje van, amelyet a fejlődés során felszív, és nincs placentáris táplálkozás az anyától. Az alom megszületése után még tizennyolc hónapba telik, amíg a petefészkek elegendő érett petesejtet termelnek a következő szaporodási ciklushoz.

Ami a nemi dimorfizmust illeti, a hímek és a nőstények egyetlen jellemzője a méret: míg a kifejlett hímek 2,2 és 2,57 m közöttiek, a nőstények csak 1,2 és 2 m közöttiek.

A dajkacápa párzási folyamatának megértése

A dajkacápák párzási időszaka májustól júliusig tart, ez idő alatt a nőstények több hímmel is párosodnak. Néha két, három vagy több hím próbál egyszerre párosodni ugyanazzal a nősténnyel, ami heves küzdelemhez vezet.

A dajkacápák vemhességi ideje nyolc-tíz hónap, és 20-40 kölyköt hoznak világra. Egyetlen újszülött kölyökcsapat akár hat különböző apától származó utódot is tartalmazhat. A szülés után a dajkacápa-anya 18 hónapig nem párosodik újra.

Táplálkozás: Milyen a homoki cápa étrendje?

Elgondolkodtató, hogy ez a cápafaj hogyan képes enni, ha a szája kisebb, mint a többieké. Ennek orvoslására a dajkacápa azt a technikát alkalmazza, hogy puhatestűeket és rákféléket szívogat, hogy azokat fogaival összezúzza. Tápláléka ezért puhatestűekből, rákfélékből, tengeri uborkákból és osztrigákból áll.

A dajkacápák sokféle tengeri élőlényt fogyasztanak, és a torkukban található üregben erőteljes szívóhatást fejtenek ki, amely a szerencsétlen állatokat a szájukba szívja, ahol apró, hátrafelé görbült fogsorok zúzzák szét az élelmet.

A homoki cápa az óceán fenekén él, és tintahalat, polipot, garnélarákot, rákot, homárt és más állatokat fogyaszt. Érdekes testi jellegzetessége lehet a kecskeszakáll, amely segíti az állatot az éjszakai vadászatban. Emellett érzékeny szervei is segítik a vadászatban, mert bizonyos szagokat közel 0,5 km-es távolságból is képes érzékelni.

Egy másik fontos pont a hallása. Ha az állat tiszta, tiszta vízben tartózkodik, akkor képes felismerni a 15 méterre mozgó zsákmányt.

A mély vizekben az egyedek a látásukat használják a vadászathoz, így ez a faj az emberi szem számára érzékelhetetlen fényfrekvenciákat érzékel. Az is gyakori, hogy a halak csoportokat alkotnak, hogy körülvegyék a rajokat és táplálkozzanak.

Támadáskor a heringrajok alatt is képesek cikcakkban úszni, így áldozatuk a felszínre emelkedik. Végül 40 és 400 m közötti mélységben keresik a táplálékot.

További információ az étrendről

A dajkacápának kicsi a szája, de nagy torka lehetővé teszi, hogy hatékonyan szívja ki a táplálékot. Valószínűleg ez a rendszer teszi lehetővé, hogy a faj olyan apró halakkal táplálkozzon, amelyek éjszaka pihennek, de nappal túl aktívak ahhoz, hogy a lassú cápa elkapja őket. A nehéz kagylókat fejjel lefelé fordítják, és a csigát szívással és fogakkal szívják ki.

A száj úgy működik, mint egy fogászati futószalag. Az új fogsorok hátrafelé nyílnak, és fokozatosan tolják előre a régebbieket, amíg azok ki nem esnek. Az egyes fogsorok hossza az évszaktól függ. Télen a dajkacápa 50-70 naponta szerez új fogsort. Nyáron viszont 10-20 naponta történik fogsorcsere.

Érdekességek az állatról

A homoki cápa ülő életmódot folytat, mivel hosszú ideig mozdulatlan, különösen napközben. Így a kedvelt helyei a sekély vizek vagy a homokos fenék, és egymásra halmozódnak. Ezzel lehetővé válik, hogy a cápák akár 30 tagból álló halmokat alkossanak.

Ha az éjszakai viselkedését vizsgáljuk, nagy aktivitást és élénkséget tapasztalhatunk. A faj ugyanis sűrűbb, mint a víz, de a gyomrában képes megtartani a levegőt, aminek köszönhetően a hal szabályozza a felhajtóerejét.

Végül, a cápa a kopoltyúin keresztül veszi fel az oxigént a vízből. Így amikor az állat úszik, a száján és a kopoltyúin keresztül kényszeríti be a vizet, ellentétben más halfajokkal. De arra figyeljünk, hogy a fajnak nincs kopoltyúfedője, azaz a kopoltyúkat védő csontos lemez.

Ezzel szemben a bogár bőrén a fej mindkét oldalán öt-hét rés található, így a kopoltyúkon keresztül távozik a víz, miután a kopoltyúk kivonják az oxigént.

Élőhely: hol található a homoki cápa

A homoki cápa tartózkodhat sekély vízben vagy az óceán fenekén. A leggyakoribb mélység a faj számára 60 m lenne, mivel a nyugodt, meleg vizeket kedveli. Egyes halak természetes medencékben is tartózkodnak, a fiatalok pedig a vörös mangrove gyökerei között. A könnyű szaporodás és táplálkozás érdekében iskolákban is úszhatnak.

A dajkacápák elsődleges elterjedési területe a mérsékelt égövi és trópusi tengerek. Ezeket a helyeket azért választják, mert Közép-Amerikában nagy számban vannak jelen, de nem csak ezeken a helyeken. Az északi területeken is gyakoriak, egy példa erre New York. A legtöbb dajkacápával rendelkező helyek a Csendes- és az Atlanti-óceán.

Ha e halak élőhelyére összpontosítunk, akár 70 méteres mélységben, iszapos és homokos talajon is megtalálhatjuk őket.

A dajkacápa éjszakai állat, nappal homokos fenéken vagy sekély vizű barlangokban és sziklahasadékokban él. Alkalmanként akár 40 egyedből álló csoportokban gyűlnek össze, ahol együtt, néha egymásra rakva láthatók.

A dajkacápák éjszaka aktívak, általában a fenék közelében úsznak vagy a tengerfenéken másznak, izmos melluszonyukat lábként használva. A fiatal és nagytestű felnőtt egyedek nappal általában a mélyebb zátonyok és sziklás területek környékén, 3-7o méteres mélységben találhatók, majd a naplemente után 20 méternél sekélyebb, 65 láb alatti vizekbe vonulnak.alkonyat.

Végül, a poloska fő jellemzője a vándorlás, így nyáron magasabb szélességi körökbe, télen és ősszel pedig az Egyenlítő felé vonul.

A dajkacápa sajátosságai

Az e fajhoz tartozó cápák, mint láttuk, békés és ártalmatlan állatok, de nagyon territoriálisak. Előfordul, hogy más fajokkal vagy az élőhelyükhöz közeledő emberekkel szemben erőszakosnak mutatkoznak.

Képesek akár öt évig is egy területen élni. Amikor a kiscica megszületik, ha nem költözik el az anyjától, akkor egy héten belül ő az, aki felfalja.

Más állatok vérét több mint öt kilométerről is megérzik, a tenger áramlásától függően, de ez a távolság növekedhet.

Mivel ilyen passzív állatok, a tudósokat és a szakértő kutatókat vonzotta a gondolat, hogy megtudják, mennyi energiát fektet be a túléléshez, és bebizonyították, hogy a cápáknál valaha felfedezett legalacsonyabb anyagcsererátával rendelkezik.

Ezek a cápák úszás nélkül is tudnak lélegezni úgy, hogy a tengerfenéken pihenve a kopoltyúikon keresztül vizet pumpálnak. Ezt a képességet más, ugyanahhoz a fajhoz tartozó állatoknál még nem észlelték. Ennek köszönhetően nem kell mozogniuk, mint a többieknek.

Annak ellenére, hogy az emberre ártalmatlan faj, mindig is a veszélyeztetett fajok közé fog tartozni. A cápák engedelmessége miatt e fajok vadászata illegálisan történik. Hogy egy példát mondjak, 2009-ben volt egy különleges eset, amely számos állatvédő szervezetet arra késztetett, hogy fellépjen e gyakorlat ellen.

Találtak 20, egyenként 12 méter hosszú konténert, amelyek Spanyolországba tartva hagyták el Yucatán kikötőjét. A rendőrség intézkedett és őrizetbe vette, ekkor derült ki, hogy fagyasztott cápák vannak benne.

A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy ezeknek az állatoknak a vadászata nagyon komoly problémákat okozna a tengeri ökoszisztémákban. Az ok nagyon világos: a táplálékláncokra gyakorolt hatás.

Ártalmatlan vagy veleszületett ragadozó?

Korábban már említettük, hogy a dajkacápa egyik kiemelkedő tulajdonsága a telhetetlen mohósága. Ez különösen a vérszagban mutatkozik meg. Állítólag akár 5 kilométeres távolságból is képes érzékelni ennek a folyadéknak az illatát. És a legkisebb mennyiségű vér jelenlétében sem hagy fel gyilkos kedvével, amíg fel nem számolja az áldozatát. Mégképesek arra, hogy kielégíthetetlen ösztönös vágyaikban megtámadják társaikat.

Hogy jobban érzékeltessük a példány veszélyességét, tudjuk, hogy a dajkacápa állkapcsa harapáskor szorosan záródik. Ez azt jelenti, hogy ha megharap egy embert, akkor csak titánfogóval lehet a szájába kényszeríteni, hogy kiszabadítsa. Ebből is sejthetjük, hogy milyen erővel támad áldozataira.

Röviden, ez az egyik olyan cápa, amely általában az akváriumok attrakciójaként található meg. És furcsán néz ki agresszív vonásai miatt. A szakértők szerint azonban a legtöbbször passzív. Még az is lehetséges, hogy egyes vízi parkok műsoraiban lovagolnak rajtuk. Ennek oka, hogy általában olyan állatok, amelyeket az aktivitás hiánya jellemez. Valójában ők azon kevés típusok egyike, amelyeketcápák, amelyek úszás nélkül is tudnak lélegezni. Ezért gyakori, hogy egy helyben állva látjuk őket.

Sőt, egyesek azt állítják, hogy fogságban tovább élnek, mert kevesebbet kell mozogniuk, és úgy tűnik, jól érzik magukat a gazdájuk jelenlétében.

Emiatt csak két ok ismert, amiért megtámadják az embert. Az első, hogy a vízben valamilyen vérnyom van. A második pedig, hogy megtámadottnak érzi magát. Ezektől a kivételektől eltekintve általában ártalmatlan az emberre.

Provokáció esetén veszélyes az emberre

Saját felelősségre becsüljük alá ezt az állatot. Mivel a dajkacápák természetüknél fogva lassúak, általában akváriumokban tartják őket, és nincsenek nagy fogaik, sokan, akik természetes élőhelyükön úsznak vagy merülnek, azt feltételezik, hogy a halak nem veszélyesek. A dajkacápák azonban támadhatnak és kárt okozhatnak.

Goi pontosan ez történt egy úszóval a floridai Boca Ratonban 2016-ban. A 23 éves áldozat a barátaival sznorkelezett, amikor egy 60 centiméteres ápolónőcápa megragadta a jobb karját. (Szemtanúk szerint egy másik úszócsoport zaklatta.) Egy közeli kórházba szállították, és túlélte. Egy másik 2018-as incidensben egy Instagram-modellmegharapták, miközben egy fotózáson pózolt.

A dajkacápa-támadások nagyon ritkák, de semmiképpen sem ismeretlenek, és általában az ember a tettes. A YouTube tele van olyan videókkal, amelyeken búvárok ölelgetik, fogdossák vagy ölelgetik a vad cápákat. A dajkacápákhoz hasonlóan szelíd és félénk állatok, de provokáció esetén, vagy ha összetévesztik a karjukat vagy az ujjukat az élelemmel, képesek harapni.

Cápa-ápolónő emberi interakció

Bár megjelenése ijesztő, általában ártalmatlan, ezért egyes akváriumokban eladásra is megtalálható.

Támadhat, ha provokálják, vagy egyszerűen csak akkor, ha túlságosan gyengéd vagy figyelmetlen módon bánnak vele, és amikor harap, az állkapcsai összezáródnak, és titán- vagy grafitfogóval vagy csipesszel kell kinyitni őket.

Több szabadidőközpontban, például a Kaliforniai Akváriumban a látogatók úgy lovagolhatnak rajtuk, mintha lovak lennének, amelyek szinte apatikus természetük miatt bizonyos pszichofizikai tesztnek vetik alá őket.

Veszélyeztetett dajkacápafaj

2009. június 15-én a repülőtéri rendőrség és a mexikói haditengerészet titkára feltartóztatott egy, a mexikói Yucatán kikötőjéből Spanyolországba tartó, körülbelül húsz, egyenként 12 méteres konténerből álló szállítmányt, miután az egyik konténer röntgenvizsgálata során kiderült, hogy tele van fagyasztott dajkacápákkal, amelyek fehér anyagot tartalmaztak olyan csomagokban, amelyeket későbbamelyről bebizonyosodott, hogy kokain, körülbelül 200 kiló.

Ez nagy felzúdulást keltett az állatvédő egyesületekben és az Amerikai Cápa Szövetségben (ASA), mivel a nagyszámú cápára illegálisan vadásztak, és minden bizonnyal engedelmességük és könnyű kezelhetőségük miatt a kábítószer-kereskedők kihasználták az állatokat.

Az óceánkutatók szerint az esetet nem szabad félvállról venni, mivel a nagyszámú (mintegy 340) elpusztult cápa hatással lehet a tengeri ökoszisztémára. Mivel a cápák nem az e meji övezetbe tartoznak, találgatások vannak arról, hogy hol fogták ki az állatokat.

Felhasználása a gasztronómiában

A dajkacápa a nemzetközi gasztronómia egyik legkiválóbbja. Ennek a cápának a húsa száraz, de az íze kiváló, ezért a világ legelőkelőbb éttermeiben főzik ezt az állatot. E halak májából gyakran kivonják az olajat, mivel úgy tartják, hogy gyógyító tulajdonságokkal rendelkezik. A-vitamint és omega 3-at is biztosít.

A legkisebb cápáról szóló információk a Wikipédián

Tetszett az információ? Hagyja meg kommentjét alább, fontos nekünk!

Lásd még: Fűrészhal Cápa: Furcsa fajok, amelyeket halaknak is neveznek.

Látogasson el virtuális üzletünkbe és nézze meg az akciókat!